A legkönnyebben úgy tudjuk megválaszolni a kérdést, ha potenciális vásárlóink, ügyfeleink fejével gondolkozunk, és emellett figyelembe vesszük saját termékünk, szolgáltatásunk jellemzőit is.
Nézzük meg elsőként, hogy hozzák meg vásárlási döntéseiket a fogyasztók!
Alapesetben a vásárlási döntés szakaszai a következők:
- Problémafelismerés
- Információgyűjtés
- Alternatívák kiértékelése
- Vásárlási döntés
- Döntés utáni magatartás
Azaz külső vagy belső hatásra ráébred az ember, hogy a vágyott helyzete nem azonos az aktuális helyzetével, ezért információt kezd gyűjteni. Ki aktívabban, ki még csak úgymond „tudat alatt” szemlélődve, elkezdi megismeri lehetőségeit, fontolóra veszi ezeket. Már itt jelentősen szűkülhetnek ezek a lehetőségek: senkinek sem áll módjában minden információt, minden terméket figyelembe venni. Az alternatívák kiértékelése aztán lehet igen sajátságos, az egyéni kiválasztás szabályai is óriási eltéréseket és számosságot mutathatnak az értékelési kritériumok kiválasztásában, fontossági sorrendjük mérlegelésekor. A vásárlási döntésnél pedig rengeteg részdöntést kell meghozni: ki kell választani a márkát, kereskedőt, a vásárlás időpontját stb.
A teljes döntési folyamatra hatnak külső tényezők, úgymint mások megismert véleményei, váratlan események vagy éppen a hirdetések, melyekkel mi is szeretnénk hatni. Minden egyes szakaszban lehetőségünk van a hirdetésekkel a döntéshozót befolyásolni. Na de hogy, hol?
Lássuk, mire használják az emberek a Facebookot és a Google-t!
A Facebookra alapvetően szórakozni, olvasgatni, nézelődni járnak az emberek, és elsősorban azt látják, amit az algoritmus megjelenít a hírfolyamukban. Ezzel szemben a Google egy kereső, így itt a szándék a keresés*.
Mikor jó a Google hirdetési megoldásait választani?
Ha legalább az információ gyűjtési szakaszban tart emberünk, azaz már megfogalmazódott benne az igény. A keresési kulcsszóból ki fog derülni, hogy mennyire erős az érdeklődés. A Google Ads sajátja a témák (kulcsszavak) szerinti célzás, azaz kulcsszavakon keresztül érjük el azokat, akiket a mi tevékenységünk érdekel. Az erős érdeklődést mutatja pl. a „termék típus+ár” keresőbe való beírása, ami már a vásárlási döntési szakaszt jelezheti, hiszen a kereső személy konkrét terméktípust ad meg és árral együtt szeretne találatokat kapni.
Ezzel szemben milyen előnye van a Facebooknak?
A Facebookon nem jelenik meg a keresési igény, ilyenre nem tudunk hirdetni. Viszont szűrni tudunk adott demográfiai jellemzőre, érdeklődési körre és néhány magatartási jellemzőre – a Facebook által megadott körből, nem pedig általunk kigondoltakból. Ezen szűréseket megpróbáljuk úgy megadni, hogy egy olyan csoportot definiáljunk, melyről feltételezhetjük, hogy érdekelheti a mi termékünk, szolgáltatásunk. Mivel ez a csoport nem rendelkezik termékünk, szolgáltatásunk irányába kifejezett keresési igénnyel, sőt, őket szórakozás közben fogjuk megzavarni hirdetésünkkel, így nagyon okosan kell felépíteni, hogy hogyan szeretnénk belőlük vásárlót faragni. Egy lépésben több mint valószínű, hogy nem fog menni, sőt, nem is szabad erre törekedni, több lépésre lesz szükségünk. Azaz a definiált csoportnak pl. nem célszerű egy nagy saját logós hirdetést létrehozni, óriási akciót hirdetve hozzá, hiszen ők nem ismerik az adott céget, a logó számukra nem mond semmit, az akcióra pedig esélyes, hogy nem fognak „megmozdulni”, mert nincs még kiépülve a bizalom. Az egész történet visszájára is elsülhet: a szórakozása közben megzavart személy akár jelentheti is hirdetésünket. Viszont nagyon szépen meg lehet alapozni neki és felépíteni az utat hozzá. Így már az első vásárlási döntési szakaszban is jól használható: ösztönözhetjük a problémafelismerést, vágyat kelthetünk Facebook hirdetésünkkel.
De nemcsak a vásárlási döntési szakaszt kell figyelembe vennünk hirdetéskor, hanem saját termékünk, szolgáltatásunk jellegét is, azt, hogy a termékéletgörbe** mely szakaszán található. Azaz egy új termék hirdetése nem feltétlenül célravezető a Google-ban, hiszen kis számosságú keresést fogunk rá kapni, inkább célszerű azt a Facebook segítségével felépíteni. Nagyszerű példa erre a fidget spinner nevű stresszoldó eszköz, melyet már 1993-ban feltaláltak, mégis csak 2017-ben lett világszerte népszerű, elsősorban a gyerekek körében. Egészen 2017-ig nem sok darabot tudtunk volna eladni belőle a népszerűsítést csak Google keresőhirdetésekre alapozva, hiszen a termék nem volt ismert, sőt, megnevezése vagy nevének leírása lehet, hogy a mai napig gondot okozhat. Ellenben Facebook hirdetéssel (vagy akár megfelelő Google Display) hirdetéssel könnyen szemléltethetjük az eszközt, használatát bemutathatjuk, vágyat ébreszthetünk. Azaz a termék életgörbe első szakaszán célszerű ezeket használni.
Ha egyik eszközbe sem szeretnél beletanulni, de szeretnéd azokat használni, milyen lehetőséged van?
Hamarosan rendelkezésedre áll az eFLYR, mellyel te magad tudod megalkotni és posztolni hirdetéseidet. Kezdetben Facebook hirdetéseket tudsz majd létrehozni, később Instagram és Google hirdetéseket is. Az esettanulmányhoz a teszt hirdetések már jelenleg is futnak, így már nem kell sokat várjál, hogy magad is kipróbáld ezt az egyszerűen használható eszközt. Ne maradj le róla, gyere és jelentkezz te is, hogy INGYENESEN kipróbálhasd >>> ITT <<< !
*Itt elsősorban a Google Ads keresési hálózatáról beszélünk, azaz amikor a Google keresőt használják a felhasználók és ott szembesülnek a fizetett szöveges hirdetésekkel a természetes találati lista mellett. A Google Ads másik pillére a Display hálózat, amikor is a jellemzően vizuális hirdetések Google partner webhelyeken, alkalmazásokban jelennek meg vagy akár a Google többi felületén, mint pl. Youtube vagy Gmail.
** A termékéletgörbe egy termék forgalmát mutatja be az idő függvényében, annak kifejlesztésétől az elhalásáig.
